magunkról sajtó hírek partnereink kapcsolat keresés vendégkönyv menü

 

 

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Hetedhéthatár 2002. június 14. VI. évfolyam, 12. szám

Az eddigi Hajrá sikeres.....

A napokban ünnepelte a pécsi Magyar Áruk Klubja Egyesület "Hajrá, Hazai!" programja működésének ötéves jubileumát. A programkezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai termékekben és szolgáltatásokban rejlő lehetőségekre, illetve ezek segítségével a rólunk kialakított kép - az országkép, az országimázs - alakításának fontosságára. "A program küldetése szerint az országkép nem más, mint amit mások gondolnak rólunk." - vallja beszélgetőtársam, Weinreich László, a Magyar Áruk Klubja Egyesület elnöke.

A "Hajrá, Hazai!" program eltelt öt évét hogyan jellemezné? Mennyire váltak valóra az elképzeléseik?

Ezek voltak a gyermekévek. Az egyesület 1995-ben alakult, míg a "Hajrá, Hazai!" programot 1997 májusában kezdtük. Az elmúlt hét év alatt kisiskolás kort ért meg kezdeményezésünk. A program elindításakor és a mai napig is alapcélunk, hogy civil szerveződésként, egyesületként működjünk, ami magában foglalja azt, hogy önmagunkat fejlesztve eredményeink, tapasztalataink hasznosításával alakítsuk további útjainkat. Az eddigi időszak ismertségét jelentősen meghatározta támogatóink és egyben partnereink segítsége is, a nagy számú média-megjelenés, a kiállításokon, szakmai bemutatókon, konferenciákon való részvétel.

Mit ért a program "hazai"-n? Miért fontos Magyarországon felhívni a figyelmet arra, ami adott és magyar?

A "Hajrá, Hazai!" program alapgondolata, hogy a hazai - magyar származású - termékeken túl tágabb értelemben kezeli az árukat. Hazainak tekintjük a szolgáltatásokat, kulturális-, gazdasági-, sport-, tudományos- és műszaki értékeket.

Célunk, hogy a civil kezdeményezésünk a hazai termékek vásárlásában, fogyasztásában rejlő lehetőségre hívja fel a figyelmet. Gondolok itt arra, hogy amennyiben a hazai termékeket részesítjük előnyben, akkor azok vásárlásával a gyártók bevétel-növekedését érhetjük el, ezáltal egyre több pénz jut a fejlesztésre, a csomagolás, a küllem és a minőség javítására, a reklámozásra és természetesen a termékeken keresztül egyre több az az adóbevétel, ami az országban marad.

Ennyire nem vagyunk tisztában értékeinkkel?

A hazai fogyasztó tudatosan vásárol. Döntéseit erősen befolyásolja az ár mellett a minőség, s gyakran a termék származása is. A felmérések szerint a hazai fogyasztók nagy része vásárlási döntései során figyelembeveszi a termék származását. A gazdasági rendszerváltozás óta jelentősen megváltozott a véleményünk a hazai termékekről és már nem úgy minősítjük, hogy ha a termék magyar, akkor az gyengébb minőséggel társul.

Miért fontos a hazai termékek propagálása, népszerűsítése pont az UNIÓ előszobájában, amikor eltűnnek a határok, s szabadon áramlik majd a tőke, a munkaerő, s az áruk, szolgáltatások is?

Az Európai Unió értékrendjének egyik alapja pont a szabad áramlás elve. Azzal, hogy a csatlakozás után a hazai termékek kijuthatnak az Unió tagállamaiba,- egyidejűen több mint tucatnyi ország vállalkozásaival kell fölvenni a versenyt, hiszen ők is korlátlanul megjelenhetnek a piacon. Az Uniós csatlakozás után a hivatalos használatban eltűnik az a fogalom, hogy hazai termék, magyar termék. Ehelyett Uniós-, vagy Unióból származó termékről fogunk beszélni. Fontos az, hogy a csatlakozásig a hazai fogyasztók minél nagyobb csoportja megismerje és megkedvelje a hazai termékeket, szolgáltatásokat és ezeket tudatosan használja, válassza is. Ez azért fontos, mert ha az elkövetkezendő években egyre több hazai vállalkozás fejlődik, ennek következménye a gazdaság erősödése, s ennek közvetlen haszna, hogy az Unióba egy erősödő gazdasággal lépünk be. A belépés után könnyebben tudjuk a lehetőségek mellett az akadályokat is leküzdeni.

Más országokat hogyan érintette e téren az EU-s csatlakozás?

A témában egy osztrák felmérés ismert. Ausztria csatlakozása előtt vizsgálták, hogy az osztrák fogyasztó hogyan viszonyul a hazai termékekhez. Néhány hónappal a csatlakozás előtt az ausztriai fogyasztó 100 esetben 85-ször részesítette előnyben az osztrák terméket. A csatlakozást követő hónapokban - a jelentős Uniós reklámok hatására - ez az arány 52-54%-ra csökkent. Hasonló időszakban Magyarországon is végeztek felmérést: a "hazaiak" 82%-ban választották a hazait, tehát a magyar terméket. Elgondolkodtató, hogy egy erős reklám-hatásra és a piaci versenytársak megjelenésével mennyire csökkenhet a hazai termékek iránti vásárlási kedv.

A "Hajrá, Hazai!" jövőjét hátrányosan érinti az EU-s csatlakozás?

Az Unió gazdasági szabályai alapján egyik tagország a másikkal szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést, így azok termékeinek származására sem lehet felhívni a figyelmet. Ennek következtében a klasszikus értelemben vett "magyar áru" - gondolat átalakul és az általunk gyártott termékek is EU-származásúak lesznek. A MÁK kezdeményezése ennél általánosabb és sokkal fontosabb dolgokra hívja fel a figyelmet, így többek között arra, hogy az általunk képviselt értékek EU-tagként is megmaradnak hazainak. - J.B.

 

vissza   lap tetejére

 

Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
Magunkról | Hírek | Sajtó | Partnereink | Kapcsolat | Vendégkönyv | E-mail
A honlap megtekintéséhez 800x600-as felbontás, 16 bites színmélység
valamint a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer 4-es változata szükséges.
© Netmester Produkció 2000- Infocsoport | Alufelni