magunkról sajtó hírek partnereink kapcsolat keresés vendégkönyv menü

 

 

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Marketing & Menedzsment 1998. február

Tisztelt Szerkesztőség!

A Magyar Áruk Klubja Egyesület 1995. augusztus 1-jén alakult azzal a céllal, hogy létrehozzon egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó programot. Egyesületünk 1997 májusában "Hajrá, Hazai!" elnevezéssel piacvédelmi akciósorozatot indított, a magyar áruk keresletének, presztízsének, versenyképességének javítása érdekében. Úgy érezzük, hogy a hazai vállalkozások, és a honi gazdaság helyzetén csak egy egységes összefogásra építő programmal tudunk változtatni. Kampányunk sikere érdekében szükségünk van az országos nyilvánosságra. A média segítségével információt szerezhetnek a gazdaság szereplői, a fogyasztók a "Hajrá, Hazai!" kampányról, egyúttal megismerkedhetnek törekvéseinkkel és az akcióban rejlő lehetőségekkel. Szeretnénk elérni, hogy a sajtó rendszeresen foglalkozzon társadalmi célú kampányunkkal, hiszen ezzel elősegíti annak eredményes működését. Bármilyen együttműködést, bármekkora felajánlott médiatámogatást - "MÁK-szemnyi" segítséget is - szívesen fogadunk.

Üdvözlettel:
Weinreich László
egyesületi elnök

 

"Elgondolkozva eszem a reggelimhez a Milli vaníliás krémtúrót, és közben azon gondolkodom, hogy hát igen, külföldön tudnak krémtúrót és joghurtot csinálni. Kiváló minőség, ízléses csomagolás és rajta a felirat: Hajdúböszörményi Sajtüzem. Ja, ez magyar termék? Akkor nem is olyan finom..."

Garai Ágnes (Observer Híradó)

MAGYAR ÁRUK KLUBJA (MÁK)

Az egyesület filozófiája:

A Magyar Áruk Klubja Egyesületet néhány magánszemély alapította abból az egyszerű felismerésből, hogy ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez, munkahely teremtéshez is vezet. Ezáltal egy kedvező kép alakulhat ki a magyar termékekről a külföldi piacokon, és az ország imázsa is jelentősen erősödik. Legfontosabb feladat a társadalmi összefogás: A Magyar Áruk Klubja Egyesület kampányt szervez a honi ipar védelmére, és a fogyasztókat rendszeresen tájékoztatja arról, milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Egy ösztönös összefogást, önvédelmi reflexet kell kialakítani a gazdaság szereplőiben, és természetesen a vásárlókban is. Azt kell közösen elérnünk, hogy országosan "köz"-tudatba kerüljön a hazai piacvédelem fontossága. A gazdaság szereplőit, és főként a végső felhasználókat, vagyis a hétköznapok vásárlóit kell tájékoztatni, meggyőzni arról, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Magyar termék vásárlásával a fogyasztó végső soron önmagán segít.

Érezzék az emberek - a fogyasztók, a termelők, a kereskedők -, hogy egy olyan akcióról van szó, amelyből mindenki kiveheti a részét, és ez mind a maga, mind a társadalom hasznára válhat.

Az egyesület céljai :

- A magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése
- A magyar termékek versenyképességének javítása bel- és külföldi piacokon
- Magyar áruk presztízsének, elismertségének visszaállítása, növelése
- Az ország imázsának ápolása
- A magyar termékek előtérbe helyezése, megismertetése a fogyasztókkal
- A fogyasztókban - a hazai termékekre vonatkozó - vásárlási kultúra kialakítása
- A kampány által a termékek "reklámozása"
- A hazai piac fellendülése következtében szaporodnak a munkahelyek, emelkedik az életszínvonal

Az egyesület tevékenysége :

- Hazai piacvédelem megszervezése
- A fogyasztók vásárlási kultúrájának kialakítása
- Termelői tanácsadás, érdekvédelem
- Marketing, reklám, és PR tanácsadás
- Vásárlói Magazin - az egyesület piacvédelmi magazinja - tervezett kiadása
- Internet kommunikációs szolgáltatások (honlap tervezés, Internet-marketing tanácsadás)
- DM akciók szervezése, több mint 250.000 céginformációt tartalmazó adatbázisunk
felhasználásával (cég - és média adatbázis)

Lapunk támogatja a MÁK munkáját: indulásként a klub ismertetőjének rövidített változatát közöljük. Reméljük, sikereikről is lesz módunk hírt adni a későbbiekben! ( A szerk.)

Mi tekinthető magyarnak ?

1995. november 7-8-án a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgoztunk ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, mely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Az alábbi követelményrendszert számos cég, szakmai szervezet, köztestület írásban dokumentálva elfogadta és alkalmazását ajánlja.

Magyar szolgáltatónak tekintjük: azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely/aki min. 90%-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat.

Magyar terméknek tekintjük:
a) azt a terméket, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő,
b) melynek előállításához felhasznált import anyagok, termékek, vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49%-át.

Magyar szolgáltatónak tekintjük:B azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely/aki min. 90%-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat.

Magyar gyártónak tekintjük:
azt a gazdasági társaságot, vállalkozást, társadalmi szervezetet, alapítványt, amelyet Magyarország törvényeivel összhangban hoztak létre, magyarországi cégbíróság jegyzett be ill. magyar bíróság nyilvántartásba vett, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye Magyarország területén van.

Már Széchenyiék is...

A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek reformpolitikusai, Kossuth és Széchenyi vezetésével elindítottak egy mozgalmat a honi ipar fejlesztésének, fellendítésének érdekében. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket külföldről, ha azt itthon is gyártják. E fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. Konkrét program híján a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, és a kezdeményezés 1-2 éven belül megszűnt. A következő évtizedekben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század végétől ismét új lendületet vett a hazai termékek vásárlásának propagálása, a termékek gyártóhelyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése, a hazai piac védelme.

A Hungária márkanévvel jelzett cipődobozra ezt a feliratot nyomtatták: - "Magyar pénzért, magyar árut végy" - "Magyar munkás készítménye, Magyar haza reménysége".

A mai számla (nyugta) elődjén, a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot fejleszteni. Egy 1928-as számolócédulán ez olvasható: - "Magyar tervet magyar észből, Magyar árut magyar kézből!" - "Pártoljuk a magyar ipart ! Pártoljuk a mezőgazdaságot!"

A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés (logo, védjegy) azonban mind a mai napig nem jött létre. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvések koordinálása érdekében jött létre a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel.

Fontos-e a származás jelzése ?

A Magyar Áruk Klubja felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a magyar gyártók és szolgáltatók esetében mennyire gyakori és változatos a vállalkozások magyar voltának jelzése.
A felmérés eredménye (152000 magyar vállalkozás elnevezése alapján ):

- 2112 vállalkozás elnevezésében szerepel a "MAGYAR",
- 1557 vállalkozásnál a "HUN, HUNGARO, HUNGARI/Y",
- 13 vállalkozásnál a "HAZAI" szó olvasható a "cégtáblán",
- 295 "PANNONIA" elnevezést tartalmazó vállalkozásnév létezik.

Megkérdeztük... ha választhatnak, magyar árut vesznek vagy külföldit ?

- magyart 36%
- külföldit 44%
- esetenként dönt 20%

Mi alapján tudják megállapítani egy termékről, hogy magyar vagy import?

- feliratozás 53%
- csomagolás 18%
- ár 7%
- egyéb 22%

Fontosnak tartják-e, hogy inkább magyar árut vásároljanak?

- igen 59%
- nem 41%

 

vissza   lap tetejére

 

Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
Magunkról | Hírek | Sajtó | Partnereink | Kapcsolat | Vendégkönyv | E-mail
A honlap megtekintéséhez 800x600-as felbontás, 16 bites színmélység
valamint a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer 4-es változata szükséges.
© Netmester Produkció 2000- Infocsoport | Alufelni