Reform 1997.12.22 Made in hazai A magyar termékek minőségéről és áráról a vásárlók véleménye erősen megoszlik. Sokan kedvelik a magyar árukat , talán büszkék is egyikre-másikra, mások csak végső esetben vásárolnak hazait. S bár az uniónak egyik alapelve a termékek és szolgáltatások szabad áramlása, egyes tagországokban - eltérő mértékben ugyan - érezhető a "terméknacionalizmus". Nálunk nem. Így aztán nem lehet közömbös, hogy az unióba közeledve ki mit tesz a magyar termék védelme és elismertségének javítása érdekében. Sokan előítélettel viseltetnek a magyar termékek iránt, s szívesebben vásárolják a "Made in külföldi" árukat, az ellenállhatatlan csáberővel rendelkezőket, a jó hangzásúakat, mert a név mögött valami egészen kiváló minőséget sejtenek. Ez egyrészt a külföldi reklámok ezreinek, másrészt annak tudható be, hogy hosszú ideig nem kaptak megfelelő elismertséget a magyar termékek. S nem is mindig a termékek és szolgáltatások minőségével volt a baj, hanem hiányzott az egységes program, amely képes lett volna a fogyasztók értékítéletét befolyásolni, formálni és tájékoztatni. A hazai ipar és piac védelme nem új keletű törekvés. A reformországgyűlések ellenzéki politikusai már az 1840-es években a hazai ipar fejlesztéséért és védelméért szálltak síkra. Kossuth Lajos vezetésével 1844-ben meg is alakították azt a Védegyletet, melynek tagjai kötelezték magukat, hogy nem vásárolnak külföldi árut, ha hasonlót itthon is gyártanak. S ezen fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt mint a hazai. A Védegylet 142 vidéki fiókot nyitott, ám konkrét program híján a lelkesedés két éven belül lelohadt, s maga Kossuth szüntette meg a társaság működését. A következő évtizedekben is felfedezhetők e törekvés csírái, ám szervezett
formát nem sikerült öltenie a gondolatnak. A század végétől azonban újból
megjelentek a hazai termékek vásárlására buzdító feliratok, a termékek
gyártási helyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése s nemritkán dicsőítése.
Például a Hungária márkanévvel jegyzett cipősdobozra ezt a feliratot nyomták:
"Magyar munkás készítette, magyar haza reménysége!" De volt ilyen
is: "Magyar pénzért magyar árut végy!" S még a számolócédulákon is
próbálták a magyar öntudatot fokozni. Egy 1928-as számolócédulán olvasható:
"Magyar tervet magyar észből, magyar árut magyar kézből! Pártoljuk
a magyar ipart! Pártoljuk a magyar mezőgazdaságot!" Az 1960-as évek közepén jött létre a Kiváló Áruk Fóruma, a hazai termékek már a csomagoláson is feltüntették, s a háromszöget csak a színvonalas gyártmányokon használhatták az előállítók. A jelkép sokáig egyeduralkodó volt a hazai piacon, s később már a nemzeti színekbe öltöztetett háromszög jelölte a kiváló magyar termékeket. A ,Hazai termék, hazai munkahely" programot az előző választások idején a KDNP támogatásával indították. E mozgalom alapítványi keretek között működik, s mintegy ötven hazai cég viseli jelzésüket, mely többek között a folpackon, az alufólián, a Caola egyes termékein és a Herbária gyógynövénykészítményein volt fellelhető. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) támogatásával működő Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termékek koronás védjegyet választott logójának, mely többek között a Danon joghurtokon és a Pick termékein látható. Az IKIM szándéka, hogy a nemzetközi piacon is e védjegy jelölje a magyar termékek igazoltan kiváló minőségét. A hazai termékek megismertetésére alakult 1995-ben a Magyar Áruk Klubja, magánszemélyek kezdeményezésére. Az egyesület célja a magyar árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban kialakult előítéletek megszüntetése, a magyar termékek piaci forgalmának fellendítése, a versenyképesség javítása. Hajrá, Hazai! jelmondatú kampányukkal igyekeznek minél több gyártót, szolgáltatót és persze fogyasztót elérni.
Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
|