magunkról sajtó hírek partnereink kapcsolat keresés vendégkönyv menü

 

 

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Vállalkozás 1997.09.10.

Hajrá, Hazai! Piacvédelmi Akciósorozat

A magyar termékek versenyképesek a külföldiekkel

A hazai árucikkek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítését, versenyképességük javítását a bel- és külföldi piacokon, a vásárlásukra vonatkozó vevőkultúra, -tudat kialakítását és ápolását, valamint a magyar árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban kialakult értékítélet jobbítását, illetve előítélet visszaszorítását tűzte zászlajára a két évvel ezelőtt néhány magánszemély által alapított Magyar Áruk Klubja Egyesület (MÁK). A pécsi székhellyel működő egyesület szerint soka talán nem is gondolnak arra, hogy a magyar cikkeket magyar emberek állítják elő magyarországi gyárakban, így a hazai gazdaság vérkeringésében mozognak. Ha minél több ilyen termék kerül a fogyasztó kosarába, akkor fokozni kell a termelést, növelni a munkahelyek számát. Vagyis csökken a munkanélküliség, kevesebbet kell fordítani az állástalanok ellátására, ezáltal több pénz juthat fejlesztésekre, beruházásokra, és végső soron növelhető a hazai gazdaság teljesítménye.

Múltbéli kezdeményezések

A hazai piac védelmének gondolata nem újkeletű, a múlt századi reformországgyűléseken vetődött fel először. Ellenzéki politikusok - élükön Kossuth Lajossal - számos nagybirtokost, céhlegényt, parasztot, polgárt és munkást állítottak maguk mellé, s a magyar ipar fejlesztésének érdekében 1844-ben megalakították a Védegyletet. A tagok a magyar termékek vásárlására kötelezték magukat, és ezt a fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi áru olcsóbb volt a hazainál. A Védegylet, sajnos, már a harmadik születésnapját sem ünnepelhette meg: bár működése alatt 142 vidéki fiókot nyitott, a kezdeti lelkesedés hamar lelohadt, ezért maga Kossuth szüntette meg a társaságot.

A következő évtizedekben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század végétől aztán ismét új lendületet vett a honi termékek vásárlását ösztönző kampány. Ennek kézzelfogható jeleként buzdító feliratokkal látták el az áruk csomagolását, kiemelten feltüntetve a gyártás helyét. Például a Hungária márkanévvel jelzett cipősdobozra a következő feliratot nyomtatták: "Magyar munkás készítmények, magyar haza reménysége ! Magyar pénzért magyar árut végy !" Még a számolócédulákon is igyekeztek terjeszteni a magyar öntudatot. Az egyik 1928-ból való számolócédulán ez olvasható: "Magyar tervet magyar észből, magyar árut magyar kézből ! Pártoljuk a magyar mezőgazdaságot !" Az 1930-as évektől virágzott a Hangya Szövetkezet. A saját, illetve a másokkal gyártatott termékeiket "Hangya" jelzéssel hozták forgalomba, a csomagolásokon pedig ezekkel a "reklámszövegekkel" találkozhatott a vevő: "Hangya légyfogó tökéletes!", "A Hangya-Keserű: orvosság!", "Hangya irka közkedvelt!". Ez a mozgalom lett később alapja a fogyasztási szövetkezeti (áfész) boltok hálózatának.

Az 1960-as évek közepén minisztériumi támogatással jött létre a Kiváló Áruk Fóruma (KÁF), amely a hazai termékek minőségét hivatott jelezni a csomagoláson. A fekete háromszöget csak a színvonalas gyártmányok dobozain, flakonjain, zacskóin tüntethették föl az előállítók, sokáig egyeduralkodó jel volt a piacon. A legutóbbi időkben már a nemzeti színekbe öltöztetett háromszög jelöli a kiváló magyar terméket.

A jelen piacvédői

A rendszerváltást követően több szervezet, mozgalom lépett a nyilvánosság elé a hazai piacvédelem szlogenjével. Az ismertebbek közül megemlíthető a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület, a Magyar Árukat Támogató Alap, az alapítványi keretek között működő Hazai Termék, Hazai Munkahely program, amelynek a magyar trikolorban elhelyezett H+H jelölését mintegy 50 hazai cég viselheti, és amely mozgalom immár több éve rendez vetélkedősorozatot általános iskolások részére a hazai termékek megismertetése céljából, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium támogatását élvezi a Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék is, amelynek úgynevezett koronás védjegye jelölné a magyar termékek igazolt minőségét a nemzetközi piacokon is - az IKIM törekvése szerint. Végül, de nem utolsósorban szólni kell az 1995-ben alakult Vásárolj Magyarul Termékminősítő és Marketing Egyesületről. A Magyar Áruk Klubját is az alapító tagjai között tudó egyesület szakszerű marketing-kommunikációs eszközökkel arra kívánja ösztönözni a fogyasztókat, hogy a külföldi árukkal szemben a hazai termékeket és szolgáltatásokat részesítsék előnyben.

A fent említett mozgalmak - mint az előbbiekből kiderül - külön védjegyet használnak törekvéseik megvalósításához. Hiányzik tehát egy, a hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés, továbbá egy átütő erejű, az árucikkek magyar eredetét hangsúlyozó program, ami aktív marketing tevékenységgel segíti az egyes kezdeményezések minél szélesebb körben történő megismertetését. Ezt a feladatot vállalta magára a Magyar Áruk Klubja Egyesület, amely Hajrá, Hazai! elnevezéssel országos piacvédelmi kampányt hirdetett azzal a szándékkal, hogy összehangolja a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit a magyar termékek és szolgáltatások keresletének növelése céljából.

Itt felmerülhet persze a kérdés, hogy egyáltalán mi számít magyar terméknek. Egy két évvel ezelőtt Budapesten rendezett konferencia résztvevői - a Vásárolj Magyarul mozgalom alapítói, szakmai szervezetek, köztestületek - elfogadták a nemzetközi szabályozással is összhangban lévő, a magyar termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszer alapdokumentumát, mely szerint: magyar termék az, amit teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, és az előállításhoz felhasznált import anyagok, termékek, szolgáltatások aránya nem haladja meg a termelői ár 49 százalékát. A dokumentum magyar szolgáltatónak tekinti azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely / aki minimum 90 százalékban magyar állampolgárokat foglalkoztat, magyar gyártó pedig az a vállalkozás, gazdasági társaság, amelyet Magyarország törvényeivel összhangban hoztak létre, magyarországi cégbíróság bejegyzett, illetve magyar bíróság nyilvántartásba vett, és amelynek irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye hazánk területén van.

Magyar mivolt

A MÁK felmérést végzett arról, hogy a hazai piacon mennyire gyakori és változatos a termékek magyar voltának jelzése. A vizsgálat megállapításai szerint a kereskedelemben kapható áruk mind szélesebb körén található valamilyen szármázásra utaló jelzés. A legelterjedtebbek: a nemzeti trikolor feltüntetése, a hazai termék vagy a magyar áru megjelölés, az olyan feliratok, mint például a "Köszönjük, hogy hazai terméket vásárolt!", "Köszönjük, hogy ezt a magyar terméket választotta!", s az ismert Kiváló Áruk Fóruma-, a Hazai Termék, Hazai Munkahely-, a Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék-logó, vagy a Vásárolj Magyarul jelölés. A magyar gyártók, szolgáltatók körében elkészített felmérésből pedig kiderült, hogy a vizsgált 152 ezer Magyarországon bejegyzett vállalkozás közül 2112 nevében szerepel a "Magyar", 1557 cég esetében a "Hun, Hungaro, Hungari/y, 295 vállalkozásnál a "Pannónia" és 13-nál a "Hazai" szó.

Összefoglalásképpen elmondható: valóban elismerésre méltók a hazai termékek vásárlását szorgalmazó akciók szervezőinek erőfeszítései, de hogy ezek hosszú távon mire elegendők a külföldi árukat népszerűsítő reklámdömpinggel szemben, az ma még teljességgel megjósolhatatlan.

 

vissza   lap tetejére

 

Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
Magunkról | Hírek | Sajtó | Partnereink | Kapcsolat | Vendégkönyv | E-mail
A honlap megtekintéséhez 800x600-as felbontás, 16 bites színmélység
valamint a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer 4-es változata szükséges.
© Netmester Produkció 2000- Infocsoport | Alufelni