Hajrá, Hazai !

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Áfész Magazin 1998.01.30.

Piacvédelem: Hajrá, Hazai!
Mi a magyar?

Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piacvédelmi akciósorozat első, 1997-es szakasza. Szervezője a Pécsett működő Magyar Áruk Klubja Egyesület (MÁK), amit néhány magánszemély alapított 1995-ben abból a felismerésből kiindulva, hogy ha a magyar fogyasztó a hazai termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt, hosszú távon a nemzetgazdaság fejlődéséhez, munkahely teremtéséhez is vezet. Ezáltal kedvező kép alakulhat ki külföldi piacokon is a magyar termékekről. Az egyesület igyekszik a köztudatba elültetni a hazai piacvédelem fontosságát, s meggyőzni a gazdaság szereplőit, főként a végső felhasználókat, vagyis a vásárló lakosságot arról, hogy érdemes magyar terméket vásárolni.

Az egyesület feladatának tekinti a hazai piacvédelem megszervezését, a fogyasztók vásárlási kultúrájának alakítását, a termelői tanácsadást és érdekvédelmet. Továbbá foglalkozik marketing, reklám és PR tanácsadással, internet kommunikációs szolgáltatásokkal.

A hazai árucikkek vásárlását ösztönző akciók szervezésekor indokolt tisztázni, hogy melyik termékek tekinthetők magyarnak. 1995-ben, a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgozott ki az egyesület a magyar termékekre és szolgáltatásokra, amely a nemzetközi előírásokkal összhangban van, és számos hazai cég, szakmai szervezet, köztestület követendőnek tartja. A dokumentum szerint magyarnak tekinthető az a termék, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek, illetve állították elő, vagy ha az előállításához felhasznált import anyagok, termékek, szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár negyvenkilenc százalékát.

Magyar szolgáltatónak tekinthető az a gazdasági társaság, társadalmi szervezet vagy magánszemély, amely (aki) legalább kilencven százalékban magyar állampolgárokat foglalkoztat.

Magyar gyártónak tekinthető az a gazdasági társaság, vállalkozás, társadalmi szervezet, alapítvány, amelyet az ország törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye Magyarország területén van.

A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek reformpolitikusai - Kossuth és Széchenyi vezetésével - mozgalmat indítottak a honi ipar fellendítése érdekében. Századunk huszas éveiben pedig ismertek voltak a "Magyar tervet magyar észből, magyar árut magyar kézből!" és a "Pártoljuk a magyar ipart! Pártoljuk a mezőgazdaságot" felhívások. Az 1930-as évektől virágzó Hangya szövetkezeti bolthálózat is élen járt a hazai termékek népszerűsítésében. Néhány felirat az egykori áruk csomagolásáról: "Hangya légyfogó tökéletes! A Hangya-Keserű: orvosság; A Hangya irka közkedvelt!"

Tudni kell azonban azt is, hogy a gazdaságnak megvannak a maga törvényszerűségei. A még oly nemzeti szellemű vásárlói szokások sem fogják hosszú távon megmenteni a konkurenseinél gyengébb és drágább terméket, csupán azért, mert magyar. Lakossági támogatást csak a versenyképes hazai termékek érdemelnek.

P.I.

vissza lap tetejére