Hajrá, Hazai !

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Élelmiszer 1998.02.

A Cora is a támogatók között

"Hajrá, Hazai!" - jelmondattal indított akciósorozatot 1997 májusában a pécsi székhelyű Magyar Áruk Klubja Egyesület. A cél a hazai piacvédelem kialakítása, a magyar termékek keresletének, presztízsének javítása, a vásárlási kultúra megváltoztatása.

Az elmúlt fél év alatt sok támogatót sikerült megnyerniük az ügynek. Több nagyobb hazai vállalkozás is egyetért a célkitűzésekkel, így például a MOL Rt., a Hajdútej Rt., a Mecsekfüszért Rt. erkölcsi és anyagi támogatással segítik az egyesületet. Legutóbb a Cora áruházlánc is csatlakozott az akcióhoz. A civil szerveződésű egyesületet néhány magánszemély alapította. Hitük szerint, ha a hazai vásárló a magyar termékeket részesíti előnyben, az kihat minőségük javulására, előmozdítja a munkahelyteremtést és végső soron az egész magyar gazdaság fejlődésére jótékonyan hat. Az ország imázsát is kedvezően tünteti fel. Így, ha a fogyasztó magyar terméket vásárol, a saját érdekeit és a társadalom hasznát is szolgálja.
Az akció keretében igyekeznek összefogni a magyar termelőket, kereskedőket és szolgáltatókat a honi ipar védelme érdekében. A fogyasztókat rendszeresen tájékoztatják arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Szeretnék meggyőzni a gazdaság szereplőit és főként a "mindennapok vásárlóit", a végső felhasználókat, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Emellett vállalják marketing- és reklámmunkák készítését, DM-akciók szervezését, valamint termelői tanácsadást, érdekvédelmet is nyújtanak.

Természetesen ahhoz, hogy munkájuk eredménnyel járjon, előbb mindenkiben tudatosítani kell, melyik áru tekinthető magyarnak. 1995. november 7-8-án a nemzeti termék, nemzeti szolgáltatás konferencián olyan követelményrendszert dolgoztak ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, amely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Eszerint minden olyan termék hazai, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, illetve azok a termékek, amelyek előállításához felhasznált importanyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem képvisel nagyobb értéket a gyártelepi ár 49 százalékánál.

A hazai piacvédelem gyökerei a reformkorba nyúlnak vissza. Kossuth és Széchenyi vezetésével indult mozgalom a hazai ipar fellendítésére. A XIX. században ismét felerősödtek a hazai termékek vásárlására buzdító törekvések. Fontosnak tartották a termékek gyártóhelyének feltüntetését, a magyar áruk minősítését. Az eredet jelölését napjainkban is sokan szorgalmazzák, a hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés a mai napig nem született. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketingtevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvések szervezett keretek közötti koordinálása érdekében jött létre a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, amelyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel.
A Magyar Áruk Klubja felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka a feliratozásról ismeri fel a magyar termékeket. Egy másik megkérdezés szerint 44 százalékuk azonban vásárláskor még mindig a külföldi árut részesíti előnyben. Ez némileg ellentmond annak, hogy a válaszadók 59 százaléka fontosnak tartja, hogy inkább magyar árut vásároljon. Ez azt mutatja, hogy a vevő nehezen igazodik el a piacon, viszont létezik érzékenység a magyar termékek vásárlása iránt.

vissza lap tetejére