Hajrá, Hazai !

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Vendégújság

Előnyben a hazai
A Cora is támogatók között

" Hajrá, Hazai! " jelmondattal indított akció-sorozatot 1997 májusában a pécsi székhelyű Magyar Áruk Klubja Egyesület. A cél a hazai piacvédelem kialakítása, a magyar termékek keresletének, presztízsének javítása, a vásárlási kultúra megváltoztatása.

Az elmúlt fél év alatt sok támogatót sikerült megnyerniük az ügynek. Több nagyobb hazai vállalkozás is egyetért az célkitűzéseikkel(pl.: MOL Rt, Hajdútej Rt, Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft, Mecsekfűszért Rt) erkölcsi, és anyagi támogatással segítik az egyesületet. Legutóbb a Cora áruházlánc is csatlakozott az akcióhoz.
A civil szerveződésű egyesületet néhány magánszemély alapította. Hitük szerint ha a hazai vásárló a magyar termékeket részesíti előnyben, az kihat minőségük javulására, előmozdítja a munkahelyteremtést és végső soron az egész magyar gazdaság fejlődésére jótékonyan hat. Az ország imázsát is kedvezően tünteti fel. Így ha a fogyasztó magyar terméket vásárol, a saját érdekeit és a társadalom hasznát is szolgálja.

Az akció keretében igyekeznek összefogni a magyar termelőket, kereskedőket és szolgáltatókat a honi ipar védelme érdekében. A fogyasztókat , rendszeresen tájékoztatják arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Szeretnék meggyőzni a gazdaság szereplőit és főként a ,mindennapok vásárlóit" a végső felhasználókat, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Emellett vállalják marketing és reklám munkák készítését, DM akciók szervezését, valamint termelői tanácsadást, érdekvédelmet is nyújtanak.
Természetesen ahhoz, hogy munkájuk eredménnyel járjon, előbb mindenkiben tudatosítani kell, melyik áru tekinthető magyarnak. 1995. november 7-8-án a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgoztak ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, mely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Eszerint minden olyan termék hazai, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, illetve azok a termékek amelyek előállításához felhasznált import anyagok, termékek, vagy szolgáltatások aránya nem képvisel nagyobb értéket a gyártelepi ár 49 százalékánál.

A hazai piacvédelem gyökerei a reformkorba nyúlnak vissza. Kossuth és Széchenyi vezetésével indult mozgalom a hazai ipar fellendítésére. A XIX. században ismét felerősödtek a hazai termékek vásárlására buzdító törekvések. Fontosnak tartották a termékek gyártóhelyének feltüntetését, magyar áruk minősítését. Az eredet jelölését napjainkban is sokan szorgalmazzák, de a hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés a mai napig nem született. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvések szervezett keretek közötti koordinálása érdekében jött létre a ,Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel.

A Magyar Áruk Klubja felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka a feliratozásról ismeri fel a magyar termékeket. Egy másik megkérdezés szerint 44 százalékuk azonban vásárláskor még mindig a külföldi árut részesíti előnyben. Ez némileg ellentmond annak, hogy a válaszadók 59 százaléka fontosnak tartja, hogy inkább magyar árut vásároljon. Tehát megállapíthatjuk hogy a vevő nehezen igazodik el a piacon, viszont létezik érzékenység a magyar termékek vásárlása iránt.

vissza lap tetejére