Új Kelet 1997.10.20. Fogyasztói gondolkodás A Magyar Áruk Klubja Egyesület a megalakulásával egy időben, a nyár végén hirdette meg a Hajrá, hazai! nevet viselő kampányát, amelynek az a célja, hogy a fogyasztói szemléletváltáson keresztül növekedjék a hazai termékek fogyasztása, ezzel párhuzamosan erősödjenek meg a magyar vállalkozások, verseny-, munkahely-megtartási, illetve létesítési képességük növekedjék.A pécsi központú egyesület legfrissebb statisztikája egyelőre nem mutat fényes eredményeket, viszont már valamelyest tapasztalható a fogyasztói szemlélet minimális formálódása. A felmérésükben szereplő első kérdésre, hogyha választhatnak, magyar árut vennének vagy külföldit, a megkérdezettek 36 százaléka magyar, 44 százaléka külföldi terméket jelölt meg, s a válaszadók 20 százalékának véleménye szerint a mindenkori körülményektől függ, hogy milyen származású árut vásárol. A második kérdésként az szerepelt, hogy a fogyasztók mi alapján tudják megállapítani egy termékről, hogy magyar vagy import? A válaszadók szerint 53 százalékban a felliratozás, 18 százalékban a csomagolás, 7 százalék az ár, s 22 százalékuk egyéb termékparaméter alapján dönt. Az utolsó kérdés arra irányult, hogy mennyire tartják fontosnak a magyar áru vásárlását? A válaszokból kiderült: a vásárlók 59 százaléka egyértelműen fontosnak, s csupán 41 százalékuk tartotta lényegtelen dolognak a termékek származását. A Magyar Áruk Klubja Egyesület 152 000 vállalkozást értékelt ki az alapján, hogy a termékeiken szereplő céglogókban, elnevezésekben hogyan érvényesül a származás feltüntetése. A kapott kép lehangoló volt, mert a górcső alá vett cégfeliratoknak csupán 2,61 százaléka, 3977 utalt a hazai termékre. Mindössze 2112 tartalmazta a "Magyar", 1557 a "Hun, Hungaro, Hungary", 295 a "Pannonia", s 13 a "Hazai" szót.
Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
|